Transzgenerációs minták és párkapcsolati működés
Transzgenerációs minták, aminek az alapja egy kollektíven, illetve csoportokban átélt, generációkon át továbbadódó pszichés minta. Amely az egyén személyiségében és párkapcsolati működésében is megjelenik.
Az Integrált szemléletű önismereti rendszerben az egyéni működés feltárásában fontos szerepet kapnak azok a rejtett, korábbi inkarnációs rétegek, amelyek a személyiség jelenlegi működésére hatással vannak.
Ezáltal annak a gyökerei, amit az ember megél, ahogyan az ellenkező nemhez viszonyul, és ahogyan a saját nemi identitásában és sztereotípiáiban működik, messzebbre vezetnek a jelen élettörténetnél. Az ember abba a családba születik bele, amelynek transzgenerációs mintái már a saját működésében is jelen vannak. Olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akik között ezek a minták aktiválódnak, és ezáltal a jelen életében is megtapasztalja őket.
Ezek a tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy az ember felismerje és tudatosítsa a benne működő pszichológiai működést. A megtapasztalás így a fejlődési folyamat részévé válik.
A transzgenerációs minták eredete
Ahogyan az egyéni életben, úgy az ember fejlődési folyamatában is vannak ciklusok és fordulópontok. Az ember az energia harmadik dimenzióban való megnyilvánulása. Amíg ezt az energia harmadik dimenzióban való megnyilvánulását az elkülönült én szemszögéből értelmezi, addig saját földi nézőpontján keresztül szemléli azt, aminek ő maga is megnyilvánulása. Ebből következik, hogy Isten sem tud az emberen kívül létezni.
Egykor egy tiszta tudatosságon alapuló, „isteni” lét volt, amelyben a túlélés működése még nem volt jelen. Ezt követően egy felbomlási folyamat indult el, amelynek következménye a kataklizma lett. Ezzel megjelent a túlélési ösztön, és a földi létben egy új fejlődési szakasz kezdődött.
Az időszámításunk előtti és utáni korszakok mind ennek a fejlődési folyamatnak a részei. Az egyes korszakokhoz kapcsolódó korszakistenek az adott időszak sajátos tudati működését jelenítik meg. Az ősi törés hatása tovább öröklődik, és más-más formában jelenik meg ugyanaz a séma.
A transzgenerációs sérülések egyik alapja a túlélési ösztönből kialakult alá-fölérendeltség. Ez később a párkapcsolatokban, a családi működésekben és a társadalmi rendszerekben is alapvető elemmé vált. Ugyanez a működés jelenik meg a hatalmi struktúrákban, a rabszolgaságban és az elnyomás különböző formáiban.
A megnyilvánulási forma változik, a gyökér ugyanaz, a kibillent tudati működés. A túlélési ösztön eredetileg az életben maradást szolgálta, később azonban olyan helyzetekben is tovább öröklődött, ahol már nem a túlélés volt a kérdés.
Nemi polaritás és a párkapcsolati működés
A személyiségben az elemek polaritása és a karmikus rejtett rétegek feltárása a párkapcsolati működésről is nyújt információt. Az egyénben megjelenő elemek meghatározzák, hogy mennyire működik női, befogadó módon. Illetve mennyire jelenik meg benne a férfias irányító, kiáradó és átalakító erő. Ez független a testi nemtől.
Az elemek pszichológiai módozatok, amelyek meghatározóak a mindennapi és párkapcsolati hozzáállásban. Például a víz az érzelmi, a levegő az értelmi működés, amelyek egymást kizáró pszichológiai módozatok. Amennyiben valakinek a személyiségében mindkettő hangsúlyos, a felmerülő helyzetekben tudatosan szükséges megítélnie, hogy az adott helyzet az érzelmi vagy az értelmi ösztönös reagálást kapcsolja-e be.
Lilith, az első nő szimbolikája
A fennmaradt írásokban két teremtéstörténet jelenik meg. Az elsőben a férfi és a nő egyenrangúként léteztek. A másodikban már megjelenik a nő alárendeltsége. Éva Ádám oldalbordájából teremtetik meg, és a férfihoz képest alárendelt helyzetben létezik. Lilith a női teljességet hordozta. A női erő és a bölcsesség, az élet továbbadásának képessége, valamint a szexualitás örömszerző megélése egy egységet alkotott benne.
Az alá-fölé rendeltség megjelenésével a női teljesség fokozatosan részekre vált. Lilith alakját idővel “démonizálták”. A hierarchikus társadalmi rendben meglévő feszültségek mellett nem volt szükség egy „lázadó”, önálló nő szimbolikájára.
A történelmi korokban a női teljesség részekre válása különböző formákban mutatkozott meg. A női tudás korlátozása, a szexualitás és az élet továbbadásának különválasztása. Valamint a gyermekhez, a családhoz, a vérvonalhoz és a vagyon továbbadásához kapcsolódó működés újabb transzgenerációs mintákat hoztak létre. Ezekből adódóan hosszú időn keresztül a nő és a család életben maradása a férfitől függött. Ennek a hatása a mai napig befolyással bír egyéni és párkapcsolati szinten egyaránt.
Lilith mítosz
A Lilith mítoszának három mozzanata három különböző archetípust jelenít meg. Mindhárom archetípus együtt a női képletben értelmezhető, és ilyenkor Lilith teljes története kapcsolódik a nő életéhez. Egy-egy archetípus önállóan is megjelenhet női és férfi képletben egyaránt. Ilyenkor az archetípus a képletbeli megjelenése alapján értelmezhető.
Az első az Aszteroida Lilith, a lázadás archetípusa. A lázadás az elnyomás, alá-fölérendeltség ellen irányul.
A második Sötéthold Lilith a méltatlan, alá-fölérendeltségre épülő helyzetek elhagyásának archetípusa.
A harmadik a Feketehold Lilith az ősi feminin tudás archetípusa. A női belső erő, a férfi erő párja. A tisztánlátásból fakadó bátorságot, becsületet, helytállást és kitartást jelenti.
A Lilith-történetben megjelenő részekre válás a női teljesség elvesztésének egyik szimbolikus megjelenése. A nő hosszú időn keresztül fennálló alárendelt helyzete háttérbe szorította a női polaritást. Ez a két nem között együttműködési zavart okoz.
Az önismeret által az ember megtalálja önmagában azt, hogy a valóságban alá-fölérendelődés nem létezik, pusztán más működés és kompetenciakülönbség van. A transzgenerációs minták személyes szintű megjelenése feltárható az Integrált szemléletű önismereti elemzéssel, amely lehetőséget biztosít ezek felismerésére, tudatosítására és transzformációjára.
Regisztráció / Bejelentkezés