Tudattalan feltárása

Tudattalan feltárása


Tudattalan a 12. ház, a tudat azon rétege, amelyre a tudatos személyiség közvetlenül nem lát rá. Ide tartoznak a jelen életben átélt nehéz, később mélyre temetett, vagy a tudatban átírt, “megszépített”, ezáltal feldolgozatlan események és érzelmi lenyomatok. A tudattalan rejti a gyermekkorban átélt traumákat, valamint a korábbi inkarnációkból hozott nehéz tapasztalatokat, képességeket és ösztönös működés egyaránt. 

Pszichológiai értelemben a vakfolt ezt a területet jelöli, az ember saját működésének azt a részét, amelyet önmagában nem képes felismerni. A tudattalan tartalmak ezért elsősorban rejtett, ösztönös, szinte uralhatatlan reakciókban nyilvánulnak meg.

Tudattalan feltárásának módjai


Ennek a felszínre kerülése, tudatosítása az egyik legnehezebb és a személyiségfejlődés szempontjából sokszor az egyik legfontosabb feladat. A születési képletből kiindulva, a személyiségfejlődésben saját időkulcsra épülő prognózis alapján is látható, hogy ezek a tartalmak mikor kerülnek felszínre. Mikor várható nézőpontváltást, ami más megvilágítással felhozza a tudattalanban rejtőző dolgokat. Másik lehetőség, hogy az egyén számára fontos, jelentős emberek képesek ezekre a mélyen rejtőző tartalmakra rávilágítani. Ezért sokszor a szinasztriában gyerek–szülő, főnök–beosztott között látható ez a kapcsolódás. A lényege egyfajta,  kikerülhetetlen intenzív és egymásra utaltság általi feldolgozás.

Az Integrált szemléletű önismereti módszer ennek a nehezen hozzáférhető rétegnek a feltárásához ad szimbolikus térképet.

A ház jegye megmutatja a tudattalan működésének alapvető módját. A benne álló bolygók, transzcendens égitestek pedig tovább pontosítják azokat a tartalmakat és képességeket, amelyek ezen a szinten működnek. A ház urának kozmikus helyzete azt mutatja meg, hogy a feltárása, tudatosítás általi transzformáció hangsúlyosan mely életterület működésére hat. Elsősorban hol segíti a megrekedt helyzetek feloldását. A tudattalan a feltárási folyamatban utolsóként fejthető meg, amikor a születési képlet többi rétegének megértése már lehetővé teszi a tudattalan komplex működésének megismerését.

A tudattalan tartalmak feldolgozásának feltétele a megfelelő pszichés érettség és az adott tartalomhoz való kognitív hozzáférés kialakulása. A személyiségfejlődés során változik az egyén viszonya a korábban kialakult belső mintázatokhoz, így azok idővel tudatosíthatóvá, értelmezhetővé és integrálhatóvá válnak.

Regisztráció / Bejelentkezés

Tartós változás megvalósítása az önismereten keresztül

Tartós változás megvalósítása az önismereten keresztül


A tartós változás megvalósításának törvényszerűségei és az ismétlődések elkerülése az önismereten keresztül válnak felismerhetővé és megvalósíthatóvá. Az életben megjelenő nehézségek és visszatérő helyzetek mögött pszichés minták és működések állnak, amelyek az ember reakcióit és cselekvését meghatározzák. A tartós változás ezeknek a működéseknek a megváltozásával valósul meg, amely az életben is más tapasztalást és következményeket hoz létre.

Ismétlődések


Az emberi gondolkodás alapvető természete, hogy az okokat, a megoldást és a változást önmagán kívül keresi. Ez azonban ellentétes azzal a törvényszerűséggel, ahogyan a tartós változás bekövetkezik és egy nehéz helyzet megoldódik.

Minden emberben a változás saját motivációból következik be. Amikor az ember önmagában találja meg a stabilitás alapját, akkor válik lehetővé a békés, kiegyensúlyozott élet megvalósítása az önismeret által. Ez érvényes minden élethelyzetre, a családi kapcsolatokra, a párkapcsolatokra, a munkahelyi helyzetekre és arra is, amikor valaki megfelelő társat szeretne találni.

Ugyanaz a működés ugyanazokat a helyzeteket tartja fenn, amelynek következményeként a sikertelenség és akár a csalódottság körforgása alakul ki. Bár a fizikai világban az események másnak tűnnek, a végeredmény ugyanaz marad.

Az alapelv általánosan érvényes, annak felismerése azonban, hogy egy adott élethelyzetben az embernek önmagában miben szükséges változtatnia, mindenkinél egyéni. A helyzet tartósan akkor oldódik meg, amikor a hozzáállás és a létrehozó működés megváltozik.

A kívánt változás megvalósítása


A stabilan a változás akkor következik be, amikor a jelenben megszülető válasz már nem abból a működésből ered, amely a jelen állapotát létrehozta.

Az ember általában tudja, érzi ezt. A tényleges felismerés azonban akkor válik teljessé, amikor az önismeret által közvetlenül látja az összefüggést a belső működés, a cselekvés és a következmény között. Majd az adott szituációban képes az eseményt megfigyelni, érzelmileg nem bevonódni, ezáltal másként reagálni. A tapasztalat által ez tudatilag rögzül, így idővel a korábbi működés elveszíti a hatását és jelentőségét, az új működésmód pedig automatikussá válik.

Ez egy többlépcsős folyamat. Változni, változtatni nehéz, mindenkinek vannak olyan pszichés mintái, amelyek a változtatási szándék ellenére is gátló mechanizmusként működnek. Egy régóta elhúzódó, megoldhatatlannak tűnő élethelyzet gyakran csak akkor oldódik meg, amikor az ember eléri azt a pontot, ahol már nem tud ugyanúgy tovább működni.

Ezek krízisállapotot is előidézhetnek, attól függően, hogy mit véd és mennyire rögzült a gátló tényezőként működő pszichológiai minta. Amikor az egyén a krízishelyzetből adódóan kénytelen másként cselekedni, megváltozik a helyzet dinamikája, és megjelenik a korábban várt változás.

Az, hogy mi valósul meg a fizikai síkon, azt energetikai törvények szabályozzák, amelyek a belső motiváció, a cselekvés és a következmény összefüggésében érvényesülnek. A megoldás tehát abban a pillanatban kezdődik, amikor az ember a valóságban más pszichés minta alapján cselekszik, mint korábban, és ezzel a jelenben mást valósít meg, ami átírja a jövőt.

A változás ciklusai és fordulópontjai a születési képlet összefüggéseiben


A transzcendentális karmaasztrológia és az atlantiszi számmisztika a születési képlet feltárásával részletes információt nyújt. A múltról és a személyiség fejlődésében megjelenő változásokról egyaránt. A prognózisok által feltárható változásokról a karmaasztrológia mutat részletes képet, a számmisztikát ebben megerősítésre és kiegészítésre használom.

Az emberi élet ciklikusan működik. Vannak olyan általános életciklusok, amelyek minden ember életében megjelennek. Valamint vannak egyéni ciklusok, amelyek az adott személy saját fejlődési folyamatához kapcsolódnak. Ezek több inkarnációban és a jelen életben is meghatározzák a fontosabb változási időszakokat.

Általános életciklusok a pszichológiában és az asztrológiában is, teljesség igénye nélkül. A 7, a 14, illetve a 29 és 43–46 éves kor környékén jelennek meg, utóbbi a születési évszaktól függően. Majd 51 év körül, ami sok esetben egy gyökeres átalakulás lehetőségét tartogató nehéz időszak. Ezeknek az asztrológiában meghatározott jelölői és az egyén életében megjelenő jellemzői vannak. Az, hogy ezeket az ember milyen mélységben és milyen változással éli meg, alapvetően a születési energetikájától függ. A születési képletben minden olyan információ megtalálható, ami a jelen élet szempontjából releváns.

Az, hogy az ember egy fordulópontot hogyan él meg és mi lesz annak a hozománya, a személyiség tapasztalati szintjétől függ. Ugyanaz a fordulópont egyik ember életében radikális előrelépő változást hoz, másnál elhúzódó betegséget, szélsőséges esetben pedig akár az élet lezárását is.

A transzcendentális karmaasztrológia a halálról, az életvégről többféle információval szolgál. Egy személy képletében több kilépési pont is látható, azt azonban, hogy a személyiség mit kezd a lehetőséggel, a képletből nem lehet meghatározni. Ez egyéni, analóg működés, ugyanaz az esemény különböző módon megélhető.

A személyiség összetett, ezért a képletből kiragadott információkkal részleges kép kapható. A teljes információhoz a karmikus rejtett rétegek feltárása is szükséges, amelyek által a személyes történet összefüggései is megismerhetők.

A tapasztalat alapján azonban egy fordulópontnál a lényeges tényezők jellemzően az asztrológiai múlt jelölői. Amennyiben meg kellene nevezni három személyes jelölőt, amelyek az életváltoztató fordulatok megoldásában a legnagyobb szerepet kapják, akkor a Holdcsomópont-tengelyt és az Ascendenst emelném ki.

A Leszálló Holdcsomópont a korábbról hozott karmikus tapasztalatot jelöli, a múltat. Ez az a pszichológiai működés, amely személyes támadásként megélt helyzetben vagy nehézségben ösztönösen bekapcsol, mint védekező mechanizmus, és többnyire újabb nehézséget hoz létre. Ez az egyik olyan pszichés működésmód, amely annyira mélyen rögzült, hogy sokszor fel sem merül, hogy lehet másként.

A Felszálló Holdcsomópont a felvállalt sorsfeladatot, az előrevezető irányt adja. A cél a két Holdcsomópont működésének összehangolása: a hordozott tapasztalat felhasználása és a felvállalt sorsfeladat irányába való elmozdulás, ezáltal mindkettő előrevivő oldalának működtetése. Így a korábbi tapasztalat és az új irány együtt válik a továbblépés alapjává.

Harmadikként az Ascendens emelhető ki, amely a belépést ebbe az inkarnációba és a fizikai testet jelöli, ezáltal a jegye többek között meghatározza a születés urát, amely a megélhető siker” jelölője. A „megélhető siker” azt a hozzáállást és pszichés működést mutatja, amely a személy számára a nehéz helyzetekben előrevivő, és amelyen keresztül a nehézségek megoldássá és továbblépéssé alakulnak.

A megszokott pszichés működés biztonságot nyújt, azonban az előrelépéshez és a kívánt változás megvalósításához minden esetben más pszichés minta szükséges. Ezáltal a tartós változás az önismereten keresztül válik megvalósíthatóvá.

Regisztráció / Bejelentkezés

Másolás ellen védett!