Önreflexió és tudatos jelenlét A jelenlét azt jelenti, hogy a múlt karmikus, pszichológiai mintái (illúzió), helyett a tudatos figyelem (valóság) és a szabad akarat határozza meg a cselekvést. Az önreflexió mutatja meg, hogy egy adott gondolat, reakció vagy belső impulzus tiszta tudatosságból, vagy pedig egoalapú, karmikusan ismétlődő mintából származik. A születési képletből megfejthetők a korábbi … Olvass tovább
Tudatos párkapcsolat és szexualitás A párkapcsolat az emberi élet egyik legösszetettebb terepe. Ezáltal a kapcsolódásokban mutatkozik meg a belső egyensúly, az önismeret és az integráltság aktuális állapota. Amíg a kapcsolódás alapja a hiány, az egyén a másik embertől várja a visszaigazolást, azzal kapcsolatban amit önmagában még nem ismert meg, nem erősített meg vagy nem fogadott … Olvass tovább
A tudat szerepe és ereje A tudat, valamint a test, a lélek és a szellem egysége az emberi működés, egymással összefüggő rétegét írja le. A fizikai test állapota, a lelki–érzelmi mintázatok és a tudati működés folyamatos kölcsönhatásban alakítják az egyén tapasztalásait. A tudat, mint az önreflexió, a gondolati sémák és az értelmezési keretek tere, határozza … Olvass tovább
Kapcsolati dinamika karmikus törvényszerűsége A kompenzáción alapuló kommunikáció rejtett módon hierarchiát hoz létre, és alárendelődést generál, amely nincs összhangban a helyzet tényleges realitásával. Az emberi viszonyok alapját az egyenrangúság képezi, alá- és fölérendeltség önmagában nem létezik. Csupán különböző kompetenciák, amelyek adott helyzetben eltérő szerepeket jelölnek, nem értékkülönbséget. A kapcsolatokban jelen lévő alkalmazkodási dinamika kétoldalú struktúrát … Olvass tovább
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Transzcendens, a láthatatlan megismerése Az emberi létezés megértése túlmutat az érzékszervekkel érzékelhető világon. A transzcendens, láthatatlan folyamatok és összefüggések a szimbolika nyelvén keresztül válnak értelmezhetővé. Az emberiség korai korszakából fennmaradt tanításokban központi szerepet töltött be a szimbolizmus. A jelképek használata több okra vezethető vissza. Egyrészt a tudás átadásának természetes módja volt. A szimbólum képes közvetíteni … Olvass tovább
Sors és karma jelölői és működése a mindennapi éleben A karmaasztrológiában a sors és karma értelmezése több rétegben jelenik meg. A személyes sors, a Nap, valamint a külvilág előtt felvállalt sors, amely a hívatás, életcél, a jövő iránya. Azonban itt kiemelten a hozott karmikus tapasztalat és a felvállalt sorsfeladat kapcsolata kerül előtérbe, amelyet a Leszálló … Olvass tovább
Önismeret szerepe a célok megvalósításában Mindenki születési képletében megtalálhatók azok a személyes adottságok amelyek lehetővé teszik. hogy az önazonosság révén a megszokott kereteken túl, szabad és békés életet éljen. Ez többnyire összhangban van az egyén belső ambícióival, amit az emberek természetesen érzékelnek és tesznek is ezek megvalósításáért. Amíg a célra való fókuszálás történik, anélkül, hogy … Olvass tovább
A karma fogalma és gyakorlati megjelenési formái Általános megközelítésben ok-okozati törvényként értelmezhető, olyan pszichológiai és társas mintázatok rendszereként, amelyek az egyénben és a közösségekben egyaránt jelen vannak. A karma a múlt, minden szinten belülről indul, tehát az egyén saját pszichés működésében is fellelhető, függetlenül attól, hogy az egyéni, párkapcsolati, családi vagy csoportos jelenségként tapasztalható. A létrejöttében és … Olvass tovább