Önreflexió és tudatos jelenlét


A jelenlét azt jelenti, hogy a múlt karmikus, pszichológiai mintái (illúzió), helyett a tudatos figyelem (valóság) és a szabad akarat határozza meg a cselekvést.

Az önreflexió mutatja meg, hogy egy adott gondolat, reakció vagy belső impulzus tiszta tudatosságból, vagy pedig egoalapú, karmikusan ismétlődő mintából származik. A születési képletből megfejthetők a korábbi inkarnációs tapasztalatok és traumák, amelyek nyomot hagytak a tudattalanban. Ezek olyan történetek, ahol egy esemény, akár egyedül, akár valakivel közösen megélve, kellemetlenséget, veszteséget vagy feszültséget okozott. A tudattalan ezeket továbbviszi, és a jelenlegi élethelyzetekben újra aktiválja őket.

Mivel ezek automatikus reakciókká válnak, meghatározzák, hogyan viszonyul az egyén a jelen eseményeihez. Az önismeret lehetővé teszi, a minták tudatosítását és fokozatos átalakítását. Így a régi karma automatizmusai helyett a tudatos választás, tiszta észlelés vagyis a jelenlét jelenik meg.

A tiszta gondolati séma és az ego-alapú minta megkülönböztetésének folyamata

Önreflexió

A tiszta gondolat első feltétele az, hogy az ember képes legyen megfigyelni a saját gondolatait és érzéseit anélkül, hogy automatikusan azonosulna velük.

Itt az elme már nem uralja reflexszerűen a figyelmet, hanem a figyelem válik a tudatos működés központjává.

  • mi fakad félelemből, hiányból, múltbeli tapasztalatból
  • és mi fakad valós, jelen idejű érzékelésből
Metakognitív képesség

A következő szint az, amikor a személy felülről rá tud tekinteni a saját mentális folyamataira, ez a metakogníció.

Ezen a szinten felismerhető, hogy

  • mi motivál egy gondolatot,
  • mi az, ami feszültségből vagy kényszerből ered,
  • és mi az, ami tiszta, szabad, valós tapasztalás kifejeződése.

Ez a különbségtétel a tudatos fejlődés kulcsa.

Érzelmi intelligencia és érzelmi tudatosság

A tiszta és egoalapú gondolatok szétválasztásához elengedhetetlen az érzelmek feltárása.

Az egoalapú minták például

  • félelem
  • féltékenység
  • elfogadás iránti igény
  • kontrolligény
  • megfelelés

Bár a pszichológiai meghatározásuk azonos. ezek mögött mindig egyedi karmikus történetek állnak, ezáltal a tudati feldolgozás módja egyedi. A valóságon alapuló gondolat tiszta, egyszerű ami nem hordoz rejtett feszültséget. Az érzelmek pontos felismerése világossá teszi, hogy egy reakció az ego védelmi mechanizmusaihoz tartozik-e, vagy a tudat tiszta megértéséből születik.

A személy történetének és mintázatainak ismerete

A karmikus múlt, a családi minták, a gyerekkori lenyomatok és traumák tudatos feltárása adja meg azt a háttértudást, amelyből érthetővé válik, hogy miért ismétlődnek bizonyos életesemények, miért jelenik meg ugyanaz a feszültség újra és újra.

A mintákat felismerni annyit jelent, hogy az ember látja a saját automatikus reakcióit érti, hogy honnan erednek, és nem veszi őket adottnak.

Ez a transzperszonális tudatosság kezdete.

Tudatos elemzés és döntés

A séma felismerése az első lépés. A változás akkor kezdődik, amikor felismerésből tudatos döntés születik és felülíródik a berögzült minta.

Ez a pillanat gyakran belső feszültséggel jár, mert az ego reflexből a megszokott mintákat akarja fenntartani. A tudatos döntés viszont a fejlődést szolgálja, a karma feletti kontrollt. Ez az a szint, ahol kiderül, hogy a minta még erősebb, vagy már a tudatos szándék.

A tiszta gondolat és az egoalapú minta szétválasztása egy többlépcsős, belső folyamat.

  • önreflexió
  • metakognitív rálátás
  • érzelmi tudatosság
  • önismeret
  • tudatos döntéshozás, jelenlét

Amikor az ember ezekben stabil lesz, akkor lép át abba az állapotba, ahol a régi minták irányító szerepe megszűnik, és a személyiség magasabb tudatossági szinten működik.

error: A tartalom védett!