Sors és karma működése és jelölői a mindennapokban
A karmaasztrológiában a sors és a karma értelmezésében több jelölő is szerepet kap, azonban itt kiemelten a hozott karmikus tapasztalat és a felvállalt sorsfeladat kapcsolata kerül előtérbe, amelyet a Leszálló és a Felszálló Holdcsomó életterülete és működésmódja jelöl.
A karma a múlt tapasztalatainak összessége, mindaz, ami mintákban és reakciókban tovább él. Ez lehet egy nehézséget okozó vagy akár előrevivő működésmód is. A karma addig él amíg energiát kap, vagyis amíg az ember azonosul velük, és ezekből kiindulva reagál a jelen helyzeteire. A sors ezzel szemben a fejlődés iránya, amely a múlt meghaladását és az új tapasztalatok elsajátítását szolgálja.
A hozott karmikus sorstapasztalat jelzi azt az életterületet és működést, amely biztonságot ad, és ahol az ismétlődő minták jelennek meg. A felvállalt sorsfeladat ezzel szemben azt az életterületet és működésmódot mutatja, amely a fejlődés irányát jelöli.
A hozott karmikus sorstapasztalathoz az ember ösztönösen tér vissza, mert megszokottak és kiszámíthatók. Pszichológiai értelemben ezek a berögzült mintázatok, automatizmusok, amelyek egy-egy helyzetben reflexszerűen működnek, és addig természetesnek tűnnek, amíg nem kerülnek tudatosításra. Sokszor a tudattalanban olyan mélyen rögzült, hogy fel sem merül a lehetőség, hogy lehet másként.
A fejlődési irány ezzel szemben új tapasztalatokhoz kötődik. Kezdetben kényelmetlennek vagy bizonytalannak tűnik, mert erőfeszítést igényel. Ugyanakkor hosszú távon ez adja meg az egyensúlyt, és hoz megoldást azokhoz az élethelyzetekhez, amik addig megoldhatatlannak tűntek.
A feladat a hozott karmikus sorstapasztalat tudatosítása és átalakítása, valamint a felvállalt sorsfeladat felismerése és megvalósítása. Mindkettő működésmódjának és életterületének az előrevivő oldalának, összehangolt működtetése által a mindennapi élet kiegyensúlyozása.